Egercsehi Heves megye északi részén, a Mátra és a Bükk találkozásánál keletkezett Ózd – Egercsehi medencében bújik meg, Egertől északra 23 km távolságra. A két település közvetlen közúti összeköttetéssel rendelkezik. A falu közelében ered a Villó patak, amely átszeli a települést, ezért a falu jellege részben patakmenti, részben útmenti település. Természetes növényzetét cseres, tölgyesek, bükkösök alkotják.

Egercsehi összetett település, alakrajzi és társadalmi vonatkozásban is. A falutól fizikailag elkülönül, de történeti-gazdasági jelentősége folytán hozzátartozik a bányatelep. Ófalu a paraszti kultúra, Bányatelep a mára már megszűnt bányászat örököse.

A település jellegzetes bányászfalu képét mutatja; különböző bányaépületekkel, bányász lakóteleppel, a község keleti részén terül el a régi falu rész, a műemlék templommal és a földbirtokos kúriával. Egercsehinek több mint 1300 állandó lakosa van. Területe 1039 hektár.

Egercsehi elődjét 1285-ben említi először egy történelmi hitelű oklevél terra Cheh alakban. A területet az Árpád-ház korától a 20. század elejéig a Baksa nemzettség leszármazottai birtokolták, és ezen a néven maradt egészen 1903-ig. Ekkor vette fel földrajzi helyzetére utaló Eger nevet. 1285-ben Baksa Simon fia Dénes elcserélte a Zemplénben fekvő Vily faluért. 1546-1549 között köznemesek birtoka. Eger 1552. évi ostroma idején a törökök elpusztították, és csak 1564-ben kezdett újra benépesülni.

1600-ban Széky Pál gyermekeinek birtoka. 1635 táján adómentes kuriális faluvá alakult át, ezt a státust az 1730-as évekig megtartotta. 1672-ben ismét néptelennek mondja a dézsmajegyzék, 1675-ben újra kuriális faluként említik. 1791. augusztus 23-án villámcsapás miatt az egész község leégett. 1820 körül Beniczky Márton lett az újjáépült község ura, majd Tamás, akitől unokaöccse Zsigmond örökölte a birtokot, a nevéhez fűződik a klasszicista stílusú családi kastély megépíttetése 1830-ban. A Beniczky-kastély, a Bekölce felé vezető út mentén, kies völgyhajlatban, kőfallal kerített árnyas parkban épült, ahol a védett ősi platánfái ma is őrzik az idő múlásának emlékét. Az épület jellege szabadon álló klasszicista lakóház.

A XIX. század első felében újabb nemesek – az Eszenyiek, Losonczyak és Sütők – vásároltak apróbb birtoktesteket.

1734-ben épült barokk stílusban a Római Katolikus Templom, melynek védőszentje, Szentolvasó Királynője. A templom alatti hajlatban épült a késő barokk stílusú lakóház – a plébániaház -, amely nemrég került felújításra.

A község (Ófalu) hagyományosan épített lakóházainak uralkodó típusa a XX. század első felében a nyeregtetős, szarufás, háromsejtű, boglyakemencés, szabadkéményes ház. A XX. szd. előtti időkben a faház mellett jelentős szerepe volt a földből „verett háznak”.

1905-ben községi kőbánya (kővágó) nyílt, és ettől kezdve a kő, mint a fal építőanyaga fokozatosan jelentőséget nyert.

            A település profilja teljesen megváltozott a kőszén megjelenésével. Beniczky György egercsehi földbirtokos a saját birtokán jóminőségű barnaszenet talált. A szénjog föld nélkül is eladható volt, ezért összevásárolta Egercsehi és Szúcs községek határában az egész kőszénkészlet kutatásának és kiaknázásának jogát. Az egercsehi bányászat létrejöttében a századforduló után a Beniczky család jelentős szerepet játszott. Az első tárót Szúcson 1892-ben nyitották és feleségéről, Csiky Antóniáról „ Antónia-tárónak” nevezték el.

            A szén felfedezését a hagyomány így tartja számon: „…A favágók egyszer szalonnát sütöttek a hegyoldalban, és a tüzet, hogy ne terjedjen, körülrakták az ott talált fekete kövekkel. Egy kő füstölögni kezdett, s olyan büdös lett tőle a szalonna, hogy nem tudták megenni. Valamelyik favágó dühében belerugdalta a parázsba azokat a fekete köveket, és azzal elmentek. Ahogy kis idő múlva visszatértek, látják ám, hogy lánggal ég a sok fekete kő. Így tudták meg az emberek, hogy mi a kőszén…”

A nagyüzemi szénbányászat a múlt század elején indult meg. 1906. december 27-én megalakult Budapesten az Egercsehi Kőszénbánya Rt., melynek alapítója a Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt. a részvényesei között pedig főleg belga tőkések voltak. A nagy bányatársulatok mellett a külföldi tőke támogatásának köszönhetően jött létre Heves megye legnagyobb iparvállalata a századfordulón, amely kb. 650 dolgozót foglalkoztatott a bányánál. Ekkor született meg Heves megye egyetlen mélyművelésű és egyben legnagyobb szénbányája, amely Észak-Magyarország egyik legjobb minőségű barnaszenét adta.

A bánya működéséhez a munkáslétszám biztosítása sok nehézséggel járt. A szakmunkásokat (vájár, segédvájár, lakatos, gépész) már nem tudták helyből biztosítani, ezért a bánya megnyitásával együtt hozzákezdtek a lakótelep felépítéséhez. Egercsehi bányatelep két helyen létesült (alsó- és felsőtelep), emellett az aknák közelében is építettek lakóházakat és legényszállásokat. A bányászlakások a következőkből álltak: 1 szoba, 1 konyha, 1 előszoba, spejz, az udvaron, a kiskapun belépve volt a kamra (tüzelőnek), mellette az udvari WC. A szoba hajópadlós, a többi helyiség mozaiklapos volt, tartozéka egy vaskályha és egy asztali tűzhely volt. A terület léckerítéssel volt körbe kerítve.

A lakosság számának növekedésével a kulturális élet is megelevenedett, az oktatás is előtérbe került. A bányatelepen mozi, műkedvelő színjátszó csoport, és bányász fúvószenekar működött. Állami elemi iskolát hoztak létre, 1914 szeptemberében kezdődött meg a tanítás, az alsótelep egyik bányászlakásában, majd itt kapott helyet az 1919 szeptemberében megnyitott állami óvoda is.

 A településen élők egészségügyi ellátása is javult 1943-ban átadták az „Egészségházat”, ahol nem csak gyógyítottak, 1965-ig itt kapott helyet a szülészet. A szomszédságában az 1941-ben épült római katolikus templom látható.

A fejlődéssel járt, hogy az 1950-es évek közepétől megkezdődött az Újtelep építése, ezek már kertes családi házak voltak. Az 1960-as években átadásra került egy korszerű általános iskola, fejlődött a szolgáltatás, korszerű ABC Élelmiszer és Műszaki áruház, Tejivó, ruházati bolt, szövetkezeti fodrászat, fogászati ellátás, bővített könyvtár és sport szakosztályok várták az itt élőket.

A kőszénbánya a rendszerváltással egy időben, 1990-ben került bezárásra, A nagymúltú bánya bezárásáig – közvetve vagy közvetlenül – ezreknek adott munkát, fűtőanyagot, a községnek az épülés, fejlődés lehetőségét. A településen most az első lokomotív tétlenül is lenyűgöző látványa idézi a szorgos munkás évtizedeket.

A kőszénkitermelés vége, most a természeti környezet egyfajta öngyógyítását indította útjára. A cser-, tölgy- és bükkfa erdők visszanyerték az ipari térhódítás előtti állapotukat. Háborítatlan nyugalom lengi be a tavasztól nyár végéig csábítóan zöld, azután pompás színkavalkádba öltözött, rőtvadban gazdag domborulatokat. Közéjük simul az Ófalu barokk stílusú római katolikus temploma és számos kisebb műemlék: az Olvasónő bronzszobra (Ispánky József, 1966), az egercsehi bányában elhunytak, az első és második világháborúban elesettek, valamint a fasizmus áldozatai előtt tisztelgő emlékművek.

Egercsehi ad helyet az Egercsehi Közös Önkormányzati Hivatalnak, hozzátartozik Egerbocs és Szúcs települések.

A községben kiépítésre került az ivóvíz, a villamos áram, a gáz, a telefon-, a szélessávú internet-, a kábelhálózat, valamint a szennyvízhálózat.

Felújított, komplex akadálymentesített 8 osztályos, tornateremmel ellátott korszerű általános iskola biztosítja az oktatást a környék gyermekei számára. Új építésű, jól felszerelt Óvodába játszhatnak, tanulhatnak a legkisebbek. Étkezést az önkormányzat által a Napközi Otthon szolgáltatja.

A régi, de felújított, akadálymentesített épületben működik a háziorvosi és a védőnői szolgálat, de itt nyert elhelyezést a kismamák részére létrehozott Baba-Mama klub is. Helyben gyógyszertár működik, mely a környező településeket is ellátja. A községben postahivatal működik.

A sportolási lehetőséget itt is, mint a legtöbb kis településen a futball biztosítja a fiatalok számára, itt a meglévő létesítmény került korszerűsítésre.

Egercsehi Önkormányzatának Fonyódligeten saját üdülője van, ezt 1962-ben építette a bánya gyermekeink üdültetésére. Jelenleg vendégszobák várják az üdülni vágyó lakosságot.

Több civil és érdekvédelmi szervezet is működik Egercsehiben, Egercsehiért.

 Egercsehi Nyugdíjasok Egyesülete, Egercsehi Polgárőr Egyesület,

Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezet Nyugdíjas Alapszervezete, Egercsehi Bányász Baráti Kör Egyesület.

Az elmúlt években a helyi önkormányzat sikeresen pályázott a hazai és az Európai Unió vidékfejlesztést segítő programjaira. Korszerűsítették, akadálymentesítették és igényesen felújították kívül-belül a működő intézményeiket.

Elmondhatjuk településünk infrastrukturálisan jól ellátott, de a munkahely hiánya miatt fiataljaink máshol keresik a megélhetésüket. Községünk demográfiai és gazdasági mutatói nem kedvezőek a jövőre nézve, ennek érdekében szükséges a civilszervezetek hatékony működése, együttműködése.

_ újságcikk-rotated